A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Fogyasztóvédelmi Hatóság közösen vezet egy adatbázist (kvázi feketelistát) azokról a Webáruházakról, akik súlyos jogsértést követtek el. A legtöbb Webáruház tulajdonos sajnos csak a szoftveres funkciókra figyel oda amikor Webáruházat készít - és arról, hogy az áruházaknak elég komoly jogi szabályozásnak is meg kell felelniük, egyszerűen megfeledkezik. De mik is ezek a súlyos jogsértések és hogyan kerülheted el őket? Cikkemből megtudhatod.

A "jogsértő" jelző és a "súlyos jogsértés" szavak elsőre talán ijesztően hangzanak - és a legtöbb esetben valóban komoly hiányosságokat tártak fel a fogyasztóvédelmi ellenőrzések - de a problémák nagy része banális hiányosság, és nagyon egyszerűen orvosolható. Érdemes ellátogatnod a jogsertowebaruhazak.kormany.hu honlapra, ahol megtalálod az esetek részletes leírásait (jelenleg 67 eset nyilvános az oldalon) és azt is elolvashatod, mivel volt problémája a hatóság szakembereinek.

Nézzük mi a leggyakoribb hibák, szemezgessünk kicsit az esetekből:

• Elmaradt a tájékoztatás a vásárlók által elkövethető adatbeviteli hibák kijavításának lehetőségéről.
• Nem volt információ az oldalon a termékszavatosságról, kellékszavatosságról és a panaszkezelés módjáról.
• Nem tüntette fel a tulajdonos az online vitarendezési platformról szóló tájékoztatót, valamint a békéltető testület eljárásával kapcsolatos információkat.
• Az áruház nem tájékoztatta a vásárlókat a tárhelyszolgátlató elérhetőségeiről.
• Nem jelölték, hogy a megkötött szerződést írásbeli szerződésnek minősül-e, iktatják-e, utólag hozzáférhető-e.
• Nem biztosították az szolgáltatói tájékoztató kinyomtathatóságát.
• Nem volt tájékoztatás az oldalon a megrendelést követő 48 ürán belüli visszaigazolásról, a teljesítési (fizetési, szállítás) határidőkről és az ezzel kapcsolatos kötelezettségekről.
• Nem lett tájékoztatva a vásárló, hogy a vásárláskor elfogadott nyilatkozata fizetési kötelezettséget von maga után.
• A tulajdonos nem tüntette fel a cégjegyzékszámát valamint az őt nyilvántartásba vevő hatóság adatait.
• Hiányosak voltak az ügyfélszolgálat elérhetőségi adatai.
• Nem volt feltüntetve, hogy a szerződés milyen nyelven kerül megkötésre.
• Hiányos volt az elállással kapcsolatos tájékoztatás.
• Nem voltak feltüntetve az elektronikus szerződéskötés lépései.
• Az áruház nem tájékoztatta a vásárlókat a termék egységáráról.
• Volt olyan áruház is, aki nem a hatályos jogszabályok alapján tüntette fel a szavatosságra vonatkozó tudnivalókat.
• ...ést volt, akinél nem volt elállási nyilatkozat minta (máshol pedig az volt a probléma, hogy azt nem lehetett kinyomtatni).

...mindez még csak az első 2 oldal "termése" a feketelistán! A pozitív az egészben az, hogy a legtöbb Webáruház tulajondos (akik között meglepően sok az egyéni vállalkozó) azonnal kijavította a hibákat. (Ennek ellenére a nevük 2 évig fent lesz a listán.) Pedig mennyivel egyszerűbb lett volna elejét venni az egésznek, és az induláskor egy ügyvéd segítségét kérni az áruház jogi felülvizsgálatához! Sőt, egy jól átgondolt és jogász szakember által összeállított ÁSZF-nek (Általános Szerződési Feltételek) már mindent tartalmaznia kell(ene), amit a fenti eseteknél a Fogyasztóvédelmi Hatóság hiányolt. Ezért ha Webáruházat indítasz, a szoftveres funkciók és a logisztika megtervezése mellett figyelj oda a megfelelő jogi háttér biztosítására is! Szükség esetén kérj tájékoztatást a fejlesztődtől, segítséget pedig egy ügyvédtől, hogy elkerülhesd azokat a kellemetlen helyezeteket, amik egy fogyasztóvédemi ellenőrzés következményei lehetnek.

Kattints ide és nézd meg milyen egy tipikus Webáruházaknak készült ÁSZF! Az ÁSZF-et le is töltheted, de mindenképpen nézesd át ügyvéddel, mielőtt használatba vennéd azt!